One year off

Chapter Sixty six : A sziget elhagyása avagy back to Tarifa

Elhagytuk Fuerteventúrát. Nagyon hamar eltelt ez az idő, amit a szigeten töltöttünk. Tényleg igaz ,hogy ha az ember jól érzi magát akkor rohan az idő. Az indulás előtt két-három nappal jött még egy olyan "hajszárìtó" déli szél ,ami eddig az elmúlt három hónapban egyszer sem fújt ,gyenge de Dodónak tökéletes volt és szinte senki sem volt a lagúnában.

Úgy döntöttük ,hogy Corralejóba töltjük az utolsó napot ,mivel Puerto Del Rosarioból indult a kompunk. Mangó is alakított egy nagyot, még előző este elengedtük és mintha megérezte volna, hogy másnap megyünk ,egyszerűen nem akart visszajönni ,azaz visszajött de mindig elszaladt, közben ránk esteledett ,így sötétben fejlámpákkal kerestük vagy jó két órát, már már feladtuk,de végül a buszhoz mégis vissza jött  és ott Dodó nagy nehezen megtudta fogni.

Sajnos nem nagyon értem az embert. Az egy dolog ,hogy Fuerteventúran kevés a nyilvános wc ,de az szerintük nagyon gáz ,hogy mindenhol emberi ürülék van a parton. Konkrétan szét van sz@rva a part ,természetesen a "csokis" papír is ott figyel mellett... (Nem megoldás de legalább ássa el a paraszt... a sz@ros papírt miért nem lehet kidobni?!....nagyon gáz...) Mangó persze megérezte a bokrok alatt rejlő csomagokat és falatozott is belőle...a többit nem részletezzném...

Nehéz szívvel szálltunk fel a kompra. Sok szép kalandban volt részünk.

Picit vissza az időben :

Bátor (aki vitorlással jött Norvégiából )meglátogatott minket. Playa Risco del Paso strand előtt kötött ki ,viszont mivel szegénynek még mindig nincs dingije így próbált minnél közelebb megállni a parthoz (mint utóbb kiderült túl közel ) de erről a kalandrol inkább meséljen ő : 

https://youtu.be/VZ-YXVQSE2k

Délen gyalog megcsináltuk Morro Jable-Cofete-Morro Jable túrát. Benéztünk Winter Villába ,ahol a legenda szerint Hitler és magas rangú naci vezetők bujkáltak a háború után (és új átplasztikázott külsővel mentek tovább Argentínába) ,érdekes volt. (Bár kicsit legenda szagú a story :) ) Mangó visszafele eljátszotta ,hogy elfáradt így Dodó kézben hozta picit ,majd rá pár masodpercre próbaképpen elengedtük (mondván úgyis fáradt szépen jön majd mellettünk ) persze egyből bemérte az ösvény mellett legelésző kecskéket és jól megkergette őket hegynek felfele, na ennyire volt fáradt.

A komp út viszonylag simán eltelt , az Óceán nyugodt volt, bár jó másfél órás késéssel indultunk. Cadìzból egyből Tarifára jöttünk és találkoztunk Zoliékkal ,akik szintén lakóval nyomják csak ők a Európa déli partját követve értek ide.

https://youtu.be/V-BC3lscdGg

Spontán szerveződés révén (Anna dobta be az ötletet )  iszonyatosan jó kis grill partit hoztunk össze. (Tíz Magyart fújt össze a szél a Tarifa mellett lévő nyugis kis zöld réten :) ) Külön kis karavánt alkotva és bár nem mindenki ismerte egymást mégis nagyon jó kis buli kerekedett belőle ) Érdekes ,hogy azért mi Magyarok is tudunk összetartani :) Dodó ismét hazament játszani csak most Malagábol. (2019.04.04)

Winter Villa ,Cofete, Fuertevenrura

Bátor meglátogatott minket, Playa Risco el Paso , Fuerteventura

A komp Cadíz fele, valahol az Óceánon

A Magyar grill parti Tarifán :)

Zoliékkal Tarifán

SUP kite miegymás :)

Chapter sixty seven : Gibraltár

Dodó visszatért sajnos "csak" egy len kupa második helyezéssel de azért így is szép. Malagán landolt a gép és mivel elég későn így arra jutottunk, hogy már nem indulunk vissza Tarifára (és szegény Mangó sem szerette a tarifai szerpentint kidobta a róka komát vagy kétszer ) Másnap nagy tanakodás után Gibraltárt vettük célba. (Tanakodás azért volt, mert elég gány volt az idő, lógott az eső lába ) Végül azért kicsit csak kikavaradott az időjárás. Gibraltár mellett parkoltunk nem messze a határtól.(kb 800m-re ) Bringával indultunk neki a túrának és tudtuk, hogy fent a hegyen  szabadon élnek majmok így most Mangó a házat őrizte még mi a gibraltári makikat csekkoltuk. A határon komoly útlevél ellenőrzés van (Bár bringával könyebben átlehet slisszolni de a gyalogosoktól és autósoktól mind elkérik az okmányokat) Érdekes hely ez a Gibraltár a belépés után egyből keresztezzük az egyetlen repülőgép kifutó pályát, amit ha épp gép jön akkor lezárnak. A main streeten letettük a cangát és gyalog indultunk neki a hegynek. Az egész domb természetvédelmi terület és belépős még ha csak sétálni is megy be az ember.(öt gibraltári font fejenként ) Felfele elég meredek lépcsőkön lehet megközelíteni a park bejáratát és onnan szintén vagy 30 perc séta amíg eljutunk a Charles V Wall-ig, ahol a makik tanyáznak. (Fel lehet menni lanofkával is de nem olcsó mulatság :) ) A majmok fent szabadon élnek (Berber Makákók) és elég barátságosak főleg a fiatalabb példányok. (Az idősebb makik néha agresszívak ) Csináltunk róluk pár képet aztán hagytuk őket. (Elég büdik amúgy :) A main streeten visszacsattogtunk a cangákért és a határon a kocsik között gyorsan átsunyulva visszamentünk a buszhoz, Mangóval mentünk még egy kört a parton aztán Tarifa felé vettük az irányt. Útközben bevásárlás mert jönnek az ünnepek aztán "nem lesz bót" ezt éreztük is mert konkrétan le volt rabolva a mercadona (paradicsom már nem is volt... )  világ vége hangulat uralkodott. Csekkoltuk az időjárás jelentést és mivel esőt jósolt így Punta Paloma parkolóba mentünk.(itt szinte végig beton van így kevésbé lesz dzsuvás a gépezet) és mivel a focipályánál is bekeményített a scotland yard (közölték ,hogy nem lehet éjszakázni ) így Valdevaqueros jó döntésnek bizonyult, mert másnap jött is zuhé.

Berber Makákó, Gibraltár

Los Lances North , Tarifa

Dodó és a makákók, Gibraltár, Charles V Wall

Itt már lefele a Main Street felé, Gibraltár

Berber Makákó, Gibraltár